Alapvetően kétféle klímavezérlő rendszer létezik: automatikus és manuális rendszer. Utóbbi az egyszerűbb, amikor a kompresszor vezérlését gombnyomással szabályozzuk, vagyis megnyomjuk a hópihegombot, és működésbe lép a hűtőközeg körforgása. A befújt levegő hőmérsékletét, mennyiségét és irányát a fűtés kezelőszerveivel szabályozhatjuk.

Az automata rendszereknél elegendő beállítani az általunk kívánt hőmérsékletet, az automatika ennek függvényében szabályozza az utastérbe jutó levegő hőmérsékletét, irányát, és mennyiségét, és ennek megfelelően a kompresszor működését. Természetesen az automata klímás rendszerek között is vannak különbségek. Ezek elsősorban a rendszer minőségétől, vagyis az utastérben elhelyzett hőérzékelők helyétől és számától, valamint olyan kiegészítőktől függ, mint a napsütés-érzékelő.

Az autóba épített klíma elsődleges előnyét nem kell sokáig ecsetelni: a megfelelő közérzethez, a koncentrált vezetéshez nagyban hozzájárul a környezet ideális hőmérséklete. Ez természetesen mindenkinél más, mégis vannak olyan aranyszabályok, amiket érdemes betartani.

Sohase irányítsuk közvetlenül magunkra a hideg klíma légáramlatot. Ez egyszerűbb esetben megfázást, rosszabb esetben ízületi gyulladást okozhat (különös tekintettel a bal könyökre).

A felforrósodott autóba beülve ne törekedjünk arra, hogy a lehető leghamarabb lehűtsük az autó belsejét! Indulás után húzzuk le az ablakokat, ezzel segítsük a felforrósodott műanyagok, ablakfelületek, illetve testünk lehűlését. Ha túl gyorsan kényszerítjük magunkat a hőmérsékletkülönbség kezelésére, az kifárasztja a szervezetet, és megfázást is eredményezhet.

Az autóban klíma használatakor jellemzően 5, legfeljebb 8-10 fokkal legyen hidegebb, mint a külső hőmérséklet. Ellenkező esetben kiszállás után, a melegben hirtelen kitáguló erek miatt csökken a vérnyomás, és erős fáradtságérzet léphet fel. A szervezetet a nagy hőség egyébként is megviseli, ezenfelül további jelentős energiát von el a 10-15 fokos hőmérsékletkülönbség villámgyors változása.

Nem a hőfok számít, hanem a hőérzet. Az autók klímaberendezéseinél a beömlő levegő hőmérséklete keverhető a fűtéssel, vagyis nem kell mindig jéghideg levegővel elárasztani az utasteret. A lényeg, hogy ne érezzük kellemetlennek a meleget: ezt 35 fokos kinti hőmérsékletnél már 25-27 fokkal is el lehet érni.

Fogyasszunk folyadékot. A klíma nemcsak hűti, szárítja is az utastér levegőjét. Ennek köszönhető, hogy az ablakfelületek párátlanítását is pillanatok alatt megoldja, viszont a test kipárolgása megnő, ezért (a nagy melegben egyébként is) ajánlott sokat inni. Lehetőleg ásványvizet. A túl száraz levegővel a kontaktlencsét viselőknek is meggyűlhet a bajuk - kiszáradás ellen speciális szemcsepp használató.

Városban ajánlott a belső levegő keringetése. Ugyan a klíma utastérben elhelyezett párologtatójára lecsapódnak a levegőben levő szennyeződések (köztük a virágpor és más allergiát okozó elemek is), és a modern autók szellőzőrendszerét több szűrő és pollenszűrő is védi, de a városi szmog azonnali kiiktatására együttesen sem képesek. Ezért ajánlatos városban bekapcsolni a belső levegőkeringetést. Fontos, hogy ilyenkor megnövekszik az utastérbe áramló levegő mennyisége, ezért ajánlatos csökkenteni a ventillátor sebességét. Fontos: esőben a belső levegőkeringetés bekapcsolásával szinte azonnal bepárásodnak az ablakok belülről - a megoldás a klíma bekapcsolása.

Legionelia pneumophila

A rendszerek tisztán tartása nagyon fontos a legionellák szaporodásának megakadályozására. A szennyeződések - a védelmen túl - tápanyagot, illetve a szaporodáshoz szükséges gazdasejteket jelenthetik a baktériumok számára. A legfontosabb passzív módszerek a rendszerelemek - központi légtechnikai rendszerek esetében a pótvízrendszerek, légcsatornák - tisztán tartása.

A légionáriusbetegséget mindenki a légkondival társítja. Akiknek elég annyi, hogy autóban nem kaphatunk ilyen kórt, épületben is csak elenyésző eséllyel, és hogy a klíma rendszeres tisztítása tényleg fontos, az ne is olvasson tovább. Aki mindent tudni akar a betegségről, annak íme a részletes leírás (idézet a Hűtő és Klímatechnikai Vállalkozók Szövetségének délmagyarországi régiótitkára, valamint a szervezet Felügyelő bizottsági Elnökének neten talált leírásaiból):

"Az Amerikai Legonáriusok nevű veterán segélyszervezet 1976 júliusában, Philadelphiában tartott nagygyűlésén a résztvevők között ismeretlen eredetű tüdőgyulladás-járvány tört ki. A közel 4400 résztvevő közül 182-en betegedtek meg, 147-en szorultak kórházi kezelésre, 29-en meghaltak. A hatóságok kezdetben valamilyen terrorcselekményre gyanakodtak, a vizsgálatok ennek megfelelően rendkívüli erővel indultak meg. A kórokozót végül csak 1977 januárjában sikerült izolálni, az új baktériumfajt a legionáriusok emlékére Legionelia pneumophila névre keresztelték.A vizsgálatok a fertőzés forrásaként a szállodai konferenciaterem központi légkezelő berendezésének nedvesítőkamráját valószínűsítették.
Legionelia pneumophila
Legionelia pneumophila

Magyarországon 2003-ban ismertté vált esetek száma 124, ebből a meghaltak száma 8 fő. Ebben a statisztikában egyetlen eset sem vezethető vissza a szobai léghűtőrendszerre.

A legionellák emberi bőrfelületre vagy a tápcsatornába jutva semmilyen betegséget nem okoznak, a fertőzés egyetlen lehetséges útja a baktériumokkal szennyezett víz belélegzése. Az emberi immunrendszer az idegen szervezeteket a falósejtek segítségével pusztítja el. A rendkívül ellenálló sejtfalú legionellák azonban a tüdőbe jutva - az egyén immunológiai állapotától függően - képesek lehetnek a túlélésre, sőt, szaporodni kezdhetnek a falósejtekben; az eközben elpusztuló falósejtek váltják ki a súlyos tüdőgyulladást.

A nagyobb méretűek fennakadnak a felső légutak szűrőrendszerén, az 1 Nm nél kissebbektávoznak a kilélegzett levegővel. Mindez magyarázatot adhat a legionellák okozta betegség kétféle formájára. A feltehetően a nagyobb méretű baktériumok által kiváltott ún. Pontiac-láz esetében a tünetek a felső légutakra korlátozódnak, ezek alapján a betegség az esetek többségében nem is különíthető el az influenzától. Halálos kimenetelű Pontiac-láz nem ismeretes.

A legionellózis másik formájában a kezdeti tünetek szintén influenzaszerűek, ezt azonban a későbbiekben nagyon magas lázzal járó súlyos tüdőgyulladás követi, amihez az esetek jelentős részében emésztő- és idegrendszeri tünetek is társulnak. A betegség az influenzához hasonló tünetek miatt gyakran ismeretlen marad. A fertőzés hatására a vérben antitestek jelennek meg, amelyek a későbbi súlyosabb fertőzések ellen is védelmet nyújthatnak.

A legionellózis tipikus civilizációs betegség, ugyanis természetes környezetben gyakorlatilag sohasem jöhetnek létre a fertőzés feltételei. Fertőzés akkor jöhet létre, ha a baktériumokkal szennyezett vízcseppek belégzésre kerülnek. A betegség kialakulásához pedig ezen felül az is szükséges, hogy a fertőzés olyan mértékű legyen, ami meghaladja az adott személy immunrendszerének ellenálló képességét.

A természetes vizek olyan kis koncentrációban tartalmaznak legionellabaktériumokat, hogy azok gyakorlatilag nem jelentenek veszélyt. A legionellózis kialakulásához tehát szükséges, hogy az adott épületgépészeti rendszerbe bejussanak a baktériumok, és ott a számukra kedvező körülmények között elszaporodjanak. Ha a berendezések fertőzött vízcseppeket bocsátanak ki a környezetükbe, akkor fennáll annak a veszélye, hogy ezeket a cseppeket az emberek tartósan belélegzik.

Különösen veszélyeztetettek a gyengült immunrendszerű beteg, idős vagy akár fiatal, és ezért védettséggel még nem rendelkező személyek. Számos olyan épületgépészeti rendszer van, amelyben adottak a legionellák szaporodási feltételei, és üzemszerűen bocsátanak belégzésre alkalmas vízcseppeket az emberi környezetbe.

A lakás léghűtő berendezése nem tartozik ide, mivel a beltéri egységben szakszerű beszerelés esetén pangó víz tartósan nem maradhat, a kiáramlás légsebessége sem képes a szűrőkön keresztül folyadékcseppeket kijuttatni a lakás légterébe. A legionella-baktériumok elleni védekezésbe megkülönböztethetünk aktív és passzív módszereket. Az aktív módszerek pusztítják a baktériumokat és csökkentik a vízben kialakult legionella koncentrációt. A passzív módszerek a baktériumok szaporodását vagy a környezetbe való kijutását akadályozzák meg. A légtechnikai és hűtéstechnikai rendszerekben az aktív módszerek közül elsősorban az UV-sugaras és a mikrobicídes fertőtlenítés vált be.

Más lúgos, vagy savas tisztítószer használata a berendezést károsíthatja. Minden szakképzett és környezetvédelmi szakvizsgával, zöldkártyával rendelkező klímaszerelő - márkától függetlenül - megrendelés esetén vállalja és el tudja végezni a klímaberendezések időszakos belső tisztítását, esetleg szivárgásellenőrzést és az elektromos rendszer felülvizsgálatát is a berendezés üzemeltetési utasításában foglaltaknak megfelelően, és még tízezer forintba sem kerül."

Jöjjön el hozzám és GARANCIAVÁLLALÁSSAL tisztítom, feltöltöm klímáját! Megszűnnek a kellemetlen autó klíma szagok, kellemetlenségek!

Autó klíma töltés kecskéd, klíma feltöltés kecskéd, klíma javítás kecskéd
Autó klíma töltés oroszlány, klíma feltöltés oroszlány, klíma javítás oroszlány
Autó klíma töltés tatabánya, klíma feltöltés tatabánya, klíma javítás tatabánya